Már régóta nem jöttem, de ebben a melegben egyszerűen semmihez nem volt kedvem és főleg estére már általában nagyon ingerült lettem. 

Mostanában nem nagyon történik semmi - szerencsére. A babák növekednek, holnap megyek egy következő UH-ra. Azt, hogy hol fogok szülni továbbra sem tudom, de talán holnap kiderül, ha minden igaz a dokim múlt hét végén tudott beszélni a másik dokival. A cégben továbbra is nagyon nehezen mennek a dolgok, de majd csak kilábalunk egyszer ebből. 

Az aktuális parám a lábdagadás. Ebben a brutál melegben iszonyúan feldagadt a lábam, sőt egyik reggelre az arcom is. El is rohantam a Keresztanyámhoz, de mire odaértem, már lelolhadt, úgyhogy csak valószínű, hogy bucira aludtam a fejemet egy pár nap nem alvás után. Azért ijedtem meg, mert a doki azt mondta, hogy akkor van gáz, amikor már a fejem, ujjaim is dagadnak, mert az a terhességi toxémia jele. 

Most hétvégén igyekeztem minél többet feküdni, és magasra rakni a lábamat, ami nem könnyű, mert hanyatt feküdni már nem tudok. Úgyhogy oldalt fekszem, mint egy sellő (vagy inkább mint egy hatalmas fóka), ettől viszont reggelre csípőficamot kapok. 

Eldöntöttük a hol lakunk kérdést: egyenlőre kezdjük a létet nálam, K-nak azzal a feltételével, hogy ő nem hagyja magára a saját házát és időnként oda fog menekülni nyugalomért. (azért arra kiváncsi vagyok, hányszor, mert azért már most is látom, hogy aggódik, meg várja a babákat) Utána pedig - nem eszetlenül, nem kapkodva - megpróbáljuk mindkét házat eladni és venni valahol egy közöset, ami mindenkinek megfelel. Ezt majd meglátjuk, most a legfontosabb, hogy itt kezdjük az életet. 

A kezdéshez odáig már eljutottunk, hogy benyújtottam az igényt a lakáskassza kifizetéshez. Persze ez sem megy olyan könnyen: kiderült, hogy ezt a pénzt a támogatással együtt csak lakásfelújításra vagy vételre lehet fordítani. Az, hogy három hónapja végtörlesztettem a lakáshitelt, és amiatt tartozom mindenkinek, senkit nem érdekel. Kurva jó, nem? Most törhetem a fejem, hogy hogyan lesz ebből lakásfelújítás. Ráaádásul "kegyből" "csak" 45 nap alatt hajlandóak kifizetni a pénzemet, úgyhogy most visszaszámolok augusztus közepéig, mert sajnos a babaszobában semmit nem tudok csinálni/venni addig, mert ki vagyunk nullázva. Remélem, még mozgásképes leszek akkor.