Megvolt az erdélyi túra, tényleg jól sikerült. Mondjuk megállapítottam, hogy K nagyon különbözik a rokonaitól, szerencsére. Az út valóban hosszú volt, főleg odafelé, mert rengeteg kamion mozgott. A szállás jó volt, bár megállapítottam, hogy azért a turizmusból még van mit tanulniuk. Pl. Szováta lehetne egy hótelegáns üdülőhely, de nem az, mert szinte az összes szállás nagyon egyszerű, nagyon olcsó így persze vonzza a suttyókat is. Már bocsánat a kifejezesért. Esküszöm, nem a sznobizmus beszél belőlem, de amikor mondjuk hajnali háromkor még mindig részegen ordít valaki, és ez minden éjszaka megismétlődik, az már gáz. Az egész üdülőhelyen esténként ordít a legrémesebb vendéglátós zene, egyszerűen nem találni egy olyan helyet, ahol nem kell megsüketülni. Vagy másik példa: Korondon ott vannak a legszebb, legautentikusabb népművészeti termékek, és mellettük pedig a legócskább kínai gagyi rózsaszín plüss labdák és társai... rettenetes... ott van a kezükben az érték és nem tudják használni. Persze nyilván nem az ő hibájuk, a kereskedők azt kínálják, amire van kereslet. 

Vagy, harmadik példa: A Medve tó körül szép sétány, kiépített járdával, futópályával. A mögötte lévő kis tavakhoz is el lehet sétálni. A kis tavakban pedig ott úszik a szemét. Megállapítottuk, hogy két embernek max. 1 napi munkájával szépen meg lehetne tisztítani és nett lenne az egész. 

A másik amit megállapítottunk, az EU fassága és hozzá nem értése. Persze ezt itthon is lehet tapasztalni, de ott még élesebb az ellentét. EU-s pénzekből rengeteg építkezés folyik, pl. parképítés (egy faluban, ahol mindenkinek van kertje, minek park? teljesen funkció nélküli) vagy a templomok díszkivilágítása, közben pedig nincs csatorna, vagy a főútvonal mentén járda, így az emberek az úton szambáznak a 90-nel száguldó autók között. Pesze lehet, hogy ez a természetes szelekció...

Ebből a témából a legextrémebb az volt, hogy jártunk egy faluban (talán Küsmödön vagy Siklódon), ahová nem vezetett aszfaltos út. Az volt az érzésem, hogy kirázza a kölköket belőlem... nos, ebben a faluban az EU felújít egy házat, mert műemlék... Tényleg fontos, de nem hiszem, hogy az ott élőket ez tenné igazán boldoggá...

De azért, hogy írjak valami jót: rengeteg szép helyet láttunk és persze sok szomorúságot is... Voltunk Csíksomlyón, imádkoztam a Szűzanya szobránál, hálát adtam Neki, hogy segített. Átmentünk a Bucsin-tetőn, gyönyörű volt! Jártunk Székelyudvarhelyen, ami továbbra is nagyon szép, rendezett, és főleg 98%-ban csak magyarok lakják továbbra is. De az egész túra legérdekesebb pontja a Szalmakalap múzeum volt. Kőrispatak Bözödújfalu felé van (tudjátok, ez az elárasztott falu). Ez volt a rettenetes minőségű földút. Kicsit nyűgös voltam előtte, mert mi a fenét lehet egy szalmakalapból annyira érdekes találni, hogy erre még múzeumot is alapítanak mi meg kirázzuk a lelkünket azért, hogy ezt megnézzük. De klassz volt: a múzeumot a helyiek tartják fenn saját pénzből és adományokból, kaptunk vezetést és érdekes dolgokat tudtunk meg a szalmakalapról. Pl. A kalap peremének szélességéről lehetett tudni, hogy mennyire módos gazda volt az illető. 

De az összes látnivalók összesen nem értek fel azokkal a beszélgetésekkel, amiket a helyiekkel folytattunk. Pl. egy református lelkésszel, a fickóval a szalmakalap múzeumban vagy korondon a fazekasokkal.